Borzsova Község címerének leírása  

A hadi pajzs alakú címert középen, vízszintesen két részre osztó, ezüstfehér hullámos csík a Borzsa folyót jelképezi. 

A címer felső felén keskeny, ívelt zöld mező látható, közepéből a Szépasszony dombjáról szóló népmonda tragikus sorsú hősnőjének szimbóluma, nyíllal átlőtt piros szív emelkedik ki. A szívből kinövő ötágú, zöld színű életfa a lakosok életszeretetét, az alsó két ágon ülő, egymásra néző két fehér galamb a békés munkát jelképezi. A címer felső felének nagyobb részét kitevő kék mező jobb sarkában lévő, sárga színü Nap-ábra és a jobb sarokban látható ezüstfehér félhold jelképes rajza az idő örökkévalóságára utal. 

A címer alsó felét keskeny, fehér csík osztja két egyenlő részre. A jobb oldalt vörös mezőben zöld indán két szőlőfürt, a bal oldalt kék mezőben jobb felé úszó két hal a lakosság két ősi foglalkozását: a borászatot és a halászatot jelképezi. 

A pajzs alatt kék szalagon a község neve olvasható magyar és ukrán nyelven. A szalag jobb szélén 1321 (az okiratok Borzsova nevét ekkor említik először), a másik szélén 2002 (a címer elfogadásának éve) található. 

BORZSOVA község alapításáról, rágmúltjáról keveset tudunk. Az okiratok csak a tatárdúlás (1242) után említik. Annyi bizonyos, hogy a honfoglalás előtti időkben már létezett Borzsova nevű település a Borzsa folyó és a Tisza összefolyásánál, a mai Mezővári község közelében. A régi Borzsovát és az itt lévő földvárat a tatárhordák porig rombolták. A település elnéptelenedett. IV. Béla a második honfoglaló új népet telepített a vidékre, akiket már váriaknak neveztek. 

A Borzsova nevet a Mezőváritól 5 km-re a Borzsa és az abból kiszakadó Vérke partján létrejött falu, a mai Borzsova község őrizte meg. A XIV.sz. közepéig a gyéren lakott, erdős-mocsaras terület viszonylagos biztonságot nyújthatott a betolakodó ellenséggel szemben. 

Az új Borzsova a Borzsovay család kötelékében fejlődött nagyobb községgé, s története szoros kapcsolatban van e család történetével.

A XVII. század derekán már alig él egy-két tagja e családnak, s 1680-ban az utolsó Borzsovayt is eltemetik, vele kivész Borzsován e nagymúltú ősi család, mely 300 évnél hosszabb időn át gyakorolt állandó befolyást Borzsova sorsára. 

A Rákóczy-mozgalom idején Rákóczy Borzsova határán üt állandó tábort; megszállva egy csapattal a borzsovai hidat, nehogy váratlanul érje támadás. Ő maga Váriban szállt meg. A borzsovai nemesség végső mozzanatáig támogatta Rákóczyt. A szatmári béke után nem sokáig nyugodhatott békében Borzsova, ugyanis 1717-ben a tatárok kifosztják és felégetik. A nemesség menekülés előtt értékes holmijait a templomba rejti el, de a tatárok feltörik a templomot és a benne lévő értékeket elviszik, az okmányokat pedig elégetik. 1741-es osztrák örökös háborúban a borzsovaiak is részt vettek. A hosszú háború következtében 1742-ben kiütött a pestis és két évig szedte áldozatait. 

A XIX. században Mária Terézia uralkodása alatt kezdődő s az ő germanizáló törekvéseinek gátat vetni akarón nemzeti érzés fejlődése idézte elő az 1848-49-es eseményeket. A jogait védő magyarság önfeláldozó harcaiban Borzsova népe is ott küzd. Az 1848-49-es éveket követő csendesebb, nyugodtabb korszak a nemzeti alkotás korszakának nevezhető. Ez alól nem vonhatta ki magát Borzsova sem. A köves út létesítése folytán a közlekedési akadályok megszüntetése, továbbá a vasútvonal mellette való elhúzódása Beregszásznak, a vármegye székhelyének közelsége kedvezően befolyásolják fejlődését. Bár ez utóbi években az Amerikába történő kivándorlás nagyarányú volta itt is érezhető, mégis úgy számbelileg, mint gazdaságilag óriási fejlődés észlelhető. 1902-1909-ben épült fel vasútállomása, valamint új utcák is létesültek. Ennek köszönhetően Borzsova több évtizeden át a beregvidéki szőlőhegyek termésének elszállításában is komoly szerepet játszott. A csehszlovák érában (1918-1938) augusztus közepétől itt rakták vagonokba a hegyekről stráfszekérrel vesszőkosarakban leszállított csemegeszőlőt, hogy az árú hajnalra a kassai piacra megérkezzen. 

Az első világháborúban a községből 140 polgár vett részt, ebből 19-en soha nem tértek vissza. A csehszlovák időben református népiskolája működött 4 osztállyal és 4 tanítóval. Az 1938-as visszacsatolás után már állami magyar tannyelvű iskolát indítottak, mely 1944 októberéig működött. 1952-től általános iskola működött. 1981. november 21-én adták át az iskola épületét, melyet a helyi gazdaság épített, az oktatás 9 éves lett. Óvodája szintén magyar tannyelvű. 

A II. világháborúban magyar ktonanként 6 falubeli halt hősi halált. 1944. október 26-án a túlerőben lévő 4. Ukrán Front könnyűszerrel foglalta el Beregszászt és a környező falvakat. Sok honvédet foglyul is ejtettek. November 13-án rendeletet hoztak arról, hogy Kárpátalja minden 18 és 50 év közötti magyar és német lakosa köteles jelentkezni a hatóságoknál. Azt terjesztették, hogy csak 3 napos munkáról van szó, a háború okozta károkat kell rendbe hozni. A borzsovaiakat november második felében hajtották gyalogmenetben Munkácson keresztül a Szolyván kialakított gyűjtőtáborba. A sztálinisták 133 férfit hurcoltak el, melyből 81-en odavesztek. 1989 decemberében kopjafát állítottak a helyi temetőben a sztálinizmus és a II. világháború áldozatainak, majd a falu központjában emlékművet emeltek a mártíroknak. 

A táblaszöveg a következő:

A sztálini munkalágerek áldozatai

…sírjuk ismeretlen, emlékük halhatatlan. 
Állíttatta a Vörös Zászló Agrárcég 1992-ben. 

Ezen az emléktáblán jelzik a II. világháború áldozatainak névsorát is. 

 A második világégést követően a lakosság zöme a helyi kolhozban dolgozott. A község házai nagy részét átépítették, téglagyár, postahivatal, pékség, konzervgyár épült Borzsován. 

Az 1830-as években a falu alatt folyó Borzsát új mederbe terelték. Hogy a folyó vize folyamatosan eljusson a Vérkébe, a Borzsán duzzasztógátat építettek, amelynek környéke a beregszásziak és a környékbeli falvak kedvelt pihenőhelyévé vált. A közelben az 1960-as években panzió épült. 

A község 1996-ig közigazgatásilag Várihoz tartozott, csak ekkor sikerült kiharcolnia függetlenségét. Az itt lakók közül valamennyien egyet értenek abban, hogy a települést mihamarabb ismét vonzóvá kell tenni a turisták számára. 2004-ben befejeződött a földgáz bevezetése. Családorvosi rendelő, postahivatal, kávézók, több kis élelmiszerbolt áll mostanság a lakosság és az idelátogatók rendelkezésére.