Середа., 09. жовтня 2024

 Első Borzsovai „Tojásfestő verseny”

 A versenyt  a Borzsovai klub vezetője, Fornosi Pál nyitott meg. A műsorvezető Suta Alexandra üdvözölte a jelenlévőket. Bevezető beszédében ismertette a jelenlévőkkel a husvéti tojásfestés történetét. Többek között a  következőket  mondta: 

A húsvéti talán az egyik leggazdagabb és legsokrétűbb szimbólumrendszerrel rendelkező ünnepünk. A húsvéti szokások széles tárházában ma már szinte szétválaszthatatlanul kapcsolódnak össze a zsidó és a keresztény hagyományok, valamint a pogány mondavilág szimbólumai, ezek közül talán a legismertebb a húsvéti tojás. A tojás a tisztaság, a termékenység és mindenekelőtt az élet szimbóluma, a kereszténységben pedig az újjászületést jelzi. A tojással kapcsolatos szokások és hiedelmek több ezer éve jelen vannak az emberiség hiedelemvilágában. A kőkorban az asszonyok tojást tartottak szülés közben a kezükben, hogy gyermeküket megvédjék a gonosz szellemektől. A legenda szerint Ostara, a germán istennő birtokolt egy különleges madarat, ami színes tojásokat tojt. Egy nap az istennő a gyerekek szórakoztatására nyúllá változtatta a madarat, azóta tojnak a nyulak színes tojásokat. Ostara ünnepén a germánok egymásnak tojást adtak és megették, más források szerint elásták azokat. Nem csak nyugati példákat találtak a régészek erről a hagyományról: Magyarországon avar kori sírokban is leltek már festett, mintákkal ellátott tojásokra. Az első írásos emlékek a témában Anonymus idejéből, a XIII. századból maradtak ránk. Először 1615-ben, Strassburgban említik a húsvéti tojásokat. Ezek eredetileg egyszínűek voltak. Nyugat-Európában a leginkább elterjedt szín a piros, Kelet-Európában pedig az arany volt és csak a 17. században kezdték többszínűvé festeni, illetve különféle mintákkal ellátni a tojásokat. A tojást természetes anyagok felhasználásával festették, a legelterjedtebb fogás a vöröshagyma héjának forralásából elért vízben való áztatás volt. Száradás után olajjal és szalonnabőrrel fényesítették a műremeket. Egy íróka nevű fémcső segítségével viaszból mintákat rajzoltak a tojás felületére, majd festékbe mártották. A festék nem fogta meg a viasszal fedett felületet, így miután azt lekaparták világosak maradtak. A hagyományos mintáknál a tojást 2, vagy 4 felé osztották és ezekbe rajzolták az adott mintát. A tojás felületéhez különböző mintákat rögzítettek (újabban rossz harisnyák segítségével) és ezután áztatták be a festékbe. Száradás után a mintákat eltávolították, a helyükön így világos felület maradt.

A rövid bevezető után a műsorvezető szinpadra szólította az első kis bemutató műsorszámot, melyben a szereplők a régi locsolkodási szokásokat elevenítették fel.

Ezek után a műsorvezető átadta a szót Gál Valika néninek aki a tojásfestés, rajzolás és a tojás előkészítésének minden fortélyát nagyon nagy szinten műveli és ezt a tudást nagy örömmel hajlandó átadni az ifjuságnak is. Pontt ezért kértük meg Valikanénit, hogy mutassa be, hogy is készül a hagyományos húsvéti tojás. Valikanéni először a gyerekeknek elmagyarázta miként is kell festeni milyen módszerek léteznek és milyen lehetőségek vannak ami régen a lányok rendelkezésére álltak, mert most is azokkal szeretnénk dolgozni és feleleveníteni azokat. Ahogy elmagyarázta hogyan fogják elkészíteni a tojásokat és munkához láttak,  a nézők szórakoztatására, felléptek a Borzsovsi tánckör egésszen ifjú táncosai egy mókás „katona” táncal, melyet a Borzsovai klub koreográfus szakembere, Tihor Krisztián készített.

Az első műsorszám után a figyelem ismét a versenyzőkre terelődött, akiknek a munka igen lassan ment és eleinte nehezen, mert a már előkészített tojásokat feldíszíteni nem is olyan egyszerű mint amilyennek Valika nénitől halhatták. A megfőtt és kiszinezett tojásokra viasszal kellett motívumokat rajzolni és a viaszt pedig színes porral (arany, ezüst) leszórni, amitől még színesebb és szebbek lettek a tojások. Valikanéni tanácsokkal látta el a versenyzőket és a nézőket is.

Ezek után a közönség  az első Borzsovai népzenei együttest ismerhette meg.                                 

Az együttes igazán egyedül álló, nem csak azért  mert a 7 éves furulyás ketúrától az 50 egynéhány éves harmónikás Andrásbácsi-ig a korosztályok megoszlanak, hanem mert ilyen összeálításban a közelben zenekar vagy együttes nincs. Az együttes vezetője és klarinétosa Fornosi Pál klubvezető.

A  tojásfestés közben , a lányok dalra fakadtak, amelyet Andrásbácsi, a harmónikás kisért.      

A tojásfestés igen hosszadalmas munka, s mig a lányok dolgoztak , bemutatásra kertült az utolsó műsorszám is, ami egy magyar népi tánc volt.

Ezután, egy rögtönzötten összeállított kis zsűri, értékelhette az elkészült műveket. A zsüri tagjai:  Borzsova polgármestere Ferenci József, a Borzsovsi Álltalános Iskola igazgatóhelyettese Zsupkó Katalin, Gál Valéria, akitől az egész tojásfestést tanulhatták a versenyzők, Balázs Tünde az iskola tanára és a Borzsovai Református egyház lelkipásztorának felesége, Szanyi Enikő.

A tánc után következett a díjkioszás, az első három halyezettet  a Borzsovai közsségi tánács oklevelével jutalmaztuk.  Az első helyezett Lőrinc Krisztina, a második , a legfiatalabb résztvevő, Kiss Anna mig  a harmadik Kovács Krisztina lett.

A rendezvény végén Ferenci József, Borzsova polgármestere , köszönetet mondott mindazoknak, akik  részt vettek a müsor és a tojásfestő verseny szervezésében, kellemes Husvéti ünnepeket kivánt a jelenlévőknek és a Borzsovai lakosoknak.     

A Borzsovai Községi Tanács.