Субота., 28. березня 2020

A település nagyságrendje 

Nagymuzsaly kb. 2100 lakost számlál. A falut a községi tanács igazgatja. Jelenlegi tanácselnök Ficáj László.

A Nagymuzsalyi tanácsháza mai épülete: 

 

Kulturális létesítményeink sajnos nincsenek. A fiatalok számára a bárok nyújtják a szórakozási lehetőséget.

Szociális intézmények: orvosi rendelő, gyógyszertár 

Templomai a következők: református templom, görög- és római katolikus templom, pünkösdista templom, és jelenleg épülőben van egy pravoszláv templom.

Iskola

Rövid bemutatása 

Az iskola háromszintes. Az első szinten találhatók az ukrán- és magyar tannyelvű elemi osztályok, valamint a titkársági szoba, az igazgatói és az étkezde.A Nagymuzsalyi Középiskola egy mellékutcán helyezkedik el a falu központjában. Az épület fákkal és kerttel van körülvéve. A kertet a tanulók a tanárok felügyelete alatt gondozzák.

A második szinten a tantermek mellett még megtalálható a tanári szoba, a klub, a könyvtár, az orvosi szoba, továbbá a magyar-, ukrán-, fizika-, illetve a fö ldrajz szaktantermek. 

A harmadik szinten található a kémia-, biológia-, történelem-, matematika szaktanterem. Továbbá a számítástechnika terem is itt helyezkedik el. 

Az iskola épületéhez tartozik egy tornaterem. 

 

 


 

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

Sztálinizmus és a II. világháború áldozatainak emlékműve Nagymuzsalyban 

 

Nagymuzsalyba 1944. október 26-án jöttek be az orosz csapatok. Az utcán tankok vonultak, mindenki félt a faluban. A szovjet katonák vadul lövöldöztek a levegőbe, ettől kitört a pánik. Az asszonyok sírtak, a gyermekeket a padlásra bújtatták, teljes volt a káosz. Novemberben aztán kidobolták, mindenki készítsen össze három napra elegendő élelmet, mert „malenykij robotra” viszik a hadköteles férfiakat. Semmi rosszra nem gondoltunk, édesapámmal rendben összecsomagoltunk. – emlékszik vissza Varga Nándor, aki akkor 18 éves volt.

Most a település főútján található az az emlékmű együttes, melyet a sztálinizmus és a II. világháború áldozatainak emlékére emeltettek. Az egyedi építésű falon a márványtáblák szövege a következő:A második világháborúban elesett 
muzsalyi katonák emlékére 

EMLÉKEZZÜNK 
a sztálini önkény által 
1944. november 18-án 
„háromnapos munkára” 
elhurcolt s a munkatáborokban 
elhunyt 
áldozatokra 
kiknek egyetlen bűne 
magyarságuk volt.

Nagymuzsalyban 2004. november 18-án szervezett emlékünnepséget a KMKSZ helyi alapszervezete és a középiskola tantestülete. Az iskola előadótermében Jakab Erika pedagógus elevenítette fel 1944 őszének eseményeit. Varga Géza lágerdalokat adott elő, majd a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház gyermekstúdiója lépett fel ünnepi műsorral. Ezután a résztvevők az elhurcoltak emlékművéhez vonultak, melyen 123 lágerben elpusztult muzsalyi lakos neve olvasható, s ahol Vidnyánszky József, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke szólt a muzsalyi lakosok 44-es tragédiájáról. Tóth Zoltán református lelkész igehirdetése után a középiskolások adtak elő énekes-verses műsort, majd az egybegyűltek megkoszorúzták az emlékművet. 

 

Hitlet

Nagymuzsaly lakossága zömében református. A községben ezen kívül római katolikusok - mintegy 200 lélek -, pravoszlávok, adventisták élnek. A római katolikusoknak néhány éve sikerült egy szép templomot építeniük. Itt található a Salom Bibliai Gyülekezeti Ház. A helybéli református egyházközségnek szép, tágas parókiája van.

 

 SALOMEGYHÁZ

Muzsalyi romtemplom

"Ha az utas Beregszászról Nagy-Muzsaly felé menve a bájdús Borsova liget vidékére lebocsátkozik, az országúttól jobbra szép mező közepén, fák, bokrok közül komoran kiemelkedő templomrom köti le figyelmét, amely egy kétszázad előtt itt virágzott helység egyetlen emlékéül szolgál. Ezt az egyhajós, csinos művészetű és erős építésű templomot méltó közelebbről megtekinteni. Kelet felé fekvő, a tízszögnek öt oldalával zárt szentélye páratlan a maga         nemében; sarkaiban maiglan meglátszanak a boltgerincek gyámkövei: a templom két széléről magasra emelkednek viharral dacoló tűzfalai; a gazdag tagozatú, fekirányos párkányzattal végződő csúcsíves kapuja fölött négylevelű rózsa s ezenfelül fent a homlokfal csúcsában más díszítményű kerek ablak látszik; a hajó déli falában két körívvel zárt, román stílusú ablakcsarnokát most kődüledék, repkény, bozót lepte be, ami a romnak még regényesebb alakot ad."

<xlat>Kattintson
a hirdetésre!</xlat>Lehoczky Tivadar szerint a templom alapítója Erzsébet királyné, Nagy Lajos királyunk édesanyja volt, aki a XIV. században többször megfordult vidékünkön, Beregszászban udvart tartott fenn, a város jótevője volt. 

Beregszász ekkor még Lamperháza néven szerepelt az okmányokban, már virágzó település volt. Erzsébet királyné és Nagy Lajos uralkodása alatt megélénkült kereskedelme, fejlődött a földművelés, állattenyésztés. Nagy Lajos 1342. szeptember 2-án kelt kiváltságlevelében kihangsúlyozta, hogy Lampertháza szabad királyi városnak tekintendő, ugyanis. mivel határszélen fekszik, megérdemli, hogy különös kiváltságokban részesüljön és pallosjoggal rendelkezzen. A király feljogosította a város bíróságát, hogy a határában elfogott bűnözők felett ítélkezzen, lakosai csakis a helyi hatóságoknak tartoztak engedelmeskedni. Elrendelte, hogy a tárnokmester legalább 4-5 évente felkeresse a várost, amikor őt illendően kellett fogadni. A város minden évben tíz ötvenköbös hordó bort volt köteles szállítani a munkácsi várnak. Lakosai a királyi birtokhoz tartozó erdőkben szabadon vághattak épület- és szerszámfát, gabonájukat őrlésre bárhova elvihették.

Nagy Lajos és Erzsébet királyné anyagilag bőkezűen támogatták vidékünket, Beregszászt, amely uralkodásuk éveiben Felső-Magyarország egyik legvirágzóbb városa lett.

Erzsébet királynő volt a beregszászi római katolikus templom alapítója. Neki tulajdonítják az egykori kismuzsalyi templom felépítését is, amely a vidék egyik legszebb és leggazdagabb temploma lehetett.

Kismuzsalyt 1566-ban a tatárok, 1657-ben a lengyelek a templomot felgyújtották, a harangját pedig a Túrja nevű kanálisba dobták. Úgy tartják, hogy Karácsony éjszakáján megkondul a harang.

A romos állapotban is monumentális épületet terméskőből emelték a XIII. és XIV. század fordulóján koragótikus stílusban. Nyugati homlokzata, diadalíve annyi évszázad után is teljesen épen áll, oldalfalai és sokszögzáródású szentélye valamivel romosabb, ám e falak is nagyrészt állnak az ablakok szintjéig. Az éptés stílusváltó korszakára utal, hogy a diadalív még félköríves, a hajónak kőkeretes résablakai voltak és a nyugati oldal négykaréjos körablaka is a kései romanika emléke, viszont a tampillérek, a szentély sokszögű záródása és persze nyugati oldalnak a fal síkjából kissé előreugró csúcsíves kapuja már gótikus.

1657 után sem Kismuzsalyt, sem templomát nem építették újjá. A lakosság Nagy-Muzsalyba költözött.

A templom romjait kikezdte az idő vasfoga. Állítólag köveinek egy részét a többször lerombolt, felégetett beregszászi római katolikus templom újjáépítésénél használták fel.

A falusiak úgy tartják, hogy e templom harangját a Túrja patak vizébe süjjeztették. A monda szerint Karácsony éjszakájánmegkondúl a harang.

Kis – Muzsaly kőtemplomának romjai a mai napig is láthatóak. Ma már műemlék.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

    

Nagymuzsalyi református templom 

Nagymuzsaly Beregszásztól keletre, az északi hideg szelektől hegyekkel védve az Ungvár - Beregszász - Rahó országút mentén terül el. A falu fő útján haladva balra a házak fölött magasodik a nagymuzsalyi református templom.

<xlat>Kattintson
a hirdetésre!</xlat> 1552-ben az egész falu áttért a kálvini hitre, minthogy Dobó Ferenc 1555-ben szép szabadsággal ruházta fel a községet. 

1595-ben a helység egyike a legfényesebb egyházaknak. Az 1600-as évben már református iskolával rendelkezett, amelynek tanítója Gyarmathy Péter volt. Az 1657. év után Kis-Muzsaly is Nagy-Muzsalyhoz csatlakozott, mivel a betörő lengyelek teljesen elpusztították. 

A nagymuzsalyi kőtemplomot 1337-ben kezdték építeni, Keresztelő Szent János tiszteletére. A jelenlegi épület a gótikus építészet jellegzetességeit mutató remekmű. Szentélye ennek megfelelően sok-szögzáródású, a templom minden oldalán teljesen épek a támpillérek. Egyha­jós kialakítású, szentélye pontosan olyan széles, mint a hajó, olyannyira, hogy a külső kép alapján egyáltalán nem fedezhető fel, hogy hol megy át egyik a másikba, bár ez a templombelsőben a diadalív alapján megállapítható. A templom szentélyének teljes falát termés­kőlapokkal borították, amely a korhűség szerinti helyreállítás kívánalma szem­pontjából nem volt szerencsés, ám ez legalább esztétikai szempontból nem zavaró, sőt egészen szépen néz ki. Az egészen boltozott templom egykor be volt festve narancs­sárga, vörös és kék színűre, főleg a mellékajtó tagozatán még most is kivehető. A szentélysokszög keletre néző oldalán kívülről jól látható az elfalazott csúcsíves ablak. A természetes világítást a déli oldal három míves kidolgozású gótikus ablaka adja. Ezek mindegyike mérműves, igen finom faragású és egy­mástól teljesen különböző díszítésű. Ezen az oldalon a szentély ma­gasságában, az épülettől pár lépésre egy szerény kialakítású, szoknyás, hegyes sisakú, a XVII. század közepén épült harangtorony áll. A harangtornyot fából építették ékeléssel és fa szögekkel. Archív felvéte­lekenjól látható, hogy egykor teljesen zsindelyborítású volt. Rendkívül sajnála­tos, hogy sisakját és a szoknyarészt átbádogozták, a farészeket nem túl sze­rencsés módon átfestették, mivel így az építmény kifejezetten újszerűen hat. Az első harangját 1638-ban öntötték, amelyen német felirat volt: „lm Goltes Nahmen!", bizonyára német protestánsok ajándéka volt. A mostani harangot 1923-ban öntötték Kisgejőcön. 

A templomnak két bejárata van. Ezek közül az újabbik csúcsíves, egyszerű, ám mégis igen szép kialakítású gótikus kapuzat, amely a déli oldalon egy fa-tornácos előcsarnokban található. A másik, amely a nyugati oldal egyetlen dísze, viszont félköríves, vagyis még a romanika időszakának építési jegyeit viseli magán. Különösen szép vonalvezetésű, bélletes kialakí­tású, ám nem nagyméretű kapuzat. Maga a nyugati homlokzat nem túl magas, ám mégis kimondottan monumentális hatású. Ennek oka valószínűleg a fél­köríves kapuzat relatív alacsonyságán kívül minden bizonnyal az a két oldalsó támaszték, amely az oldalfalak meghosszabbításaként, lépcsős kialakítással jócskán előrenyúlik. 

A tempolmbelső lényegében egyterű, bár szerkezetileg itt is megtalálható külön szentély és hajó. Azonban az ezeket elválasztó félköríves diadalív inkább jelzésszerű, olyannyira. Hogy – elég meglepő módon – érdekes ívű megoldással az oldalfalból indul. Mind a szentély, mind a hajó kőborítás boltozatú. Az előbbié egyszerű, zárókőbe összefutó, száp ívű boltozat, az utobbié viszont meglehetősen bonyolult bordázatú, címerpajzsos zárókövekben végződő lefedés. Sírbolt is van a templom alatt, amelyben 1830-ban ezüst kardfelszerelést és három gyűrűt W. M. betűkkel jegyezve találtak, amelyeket gróf Vay Ábrahám, néhai Vay Mihály borsovai lelkész nagy reformátor és elődje tulajdonának ismervén, magához váltott, mely pénzből azután az előcsarnok készíttetett a déli oldalon, belseje kidíszíttetett s a sírbolt kijavíttatott. 

Lelkészek 

Az első lelkészeinkről sajnos nincsenek adataink. 

1893-ban Bárnóczy Endre lelkész 

1925-ben Szarka Tamás lelkész volt 1935-ig 

1936 – 1946-ig Narancsik Imre, akit elhurcoltak 1946-ban 

1946 – 1947 Toldi György benei lelkész 

1948 – 1956 Csonka Imre Borzsovai lelkész 

1956 szeptemberétől 1965 februárjáig Forgon(y) Pál lelkész 

1965 márciusától 1990 novemberéig Pap István 

1990 decemberétől 1993-ig Seres János lelkész 

1993 – 1999 szeptember 30-ig Kopasz Gyula mezőgecsei lelkész 

1999. szeptember 1-től 2005-ig Halász Dezső és Halász Zita 

2005 – 2006 Tóth Zoltán lelkész 

2006-tól Estók István lelkész 

Anyakönyv 1925-től létezett 

A templom két éve kívülről megújult. 2007 május 13-án  istentisztelet keretében templomszentelőre került sor. A templom külső megvilágítása 2008-tól működik. Ha valaki sötétedés után utazik keresztül a községen, a hegyoldalra feltekintve mosoly ereszkedik az arcára a kivilágított templom láttán. 

2006-ban a gyülekezeti életben szakadás történt. Ez a gyülekezet tagjait mélyen megrázta. A kiszakadt családok már nem vallották ugyanazt a nézetet, amelyet addig vallottak.  

2009 februárjában Nagymuzsalyba látogattak Szigetszentmiklósról, és felajánlották segítségüket, hogy támogatni szeretnék a református egyházat. Könyvgyűjtést szerveztek, így hamarosan meg fog nyílni a Református Egyház Könyvtára, amely nemcsak vallással kapcsolatos könyveket fog tartalmazni, hanem történelmi-, irodalmi- és földrajzi jellegűeket egyaránt.  

A templom előcsarnokában van egy emléktábla Narancsik Imre református lelkész emlékére, akit 1946 októberében elhurcoltak, és 1947-ben meghalt a sztálini lágerben.

A templom előtti kis kis füves területen Remes József főhadnagy sírját láthatjuk. 

A református egyházközségnek van „Imaháza”, amelyet 1945-ben elvettek. 1994-ben kapta vissza, amelyet később fel is újított. Az épületet 1590-ben építették, és mint református iskola működött.

A parókiának a telket Nagymuzsalyi András adományozta 1717-ben, amelyre parókiát építettek. 1947-ben elvették és Állami Óvodának használták. 1999. szeptember 1-jén visszaadták és nagy munkával lakhatóvá lett téve, amelyben Estók István és családja lakik. 

Állandó alkalmak: vasárnapi istentisztelet, pénteki istentisztelet, szerdai bibliaóra, vasárnapi Örömhír Klub, tini-klub. 

Nagymuzsalyi katolikus templom 

 A falu elején található romtemplomot az állam megpróbálta rekonstruálni, de végül a helyreállítás abbamaradt, ezért a hívek 1999-ben új templom építésébe kezdtek a község közepén. Ezt a templomot 2001-ben szentelték föl, szintén Keresztelő Szent János tiszteletére. A templomot közösen használják a görög és a római katolikus hívek.

 

 A liturgia nyelve: magyar.